Nyolc
dolog - amivel elvesszük a kutya kedvét a korongtól
forrás: Jackie Parkin
Minden korongos kezdeti
feladata alapvetően az, hogy a kutyát minél erősebben ráhangolja
a korong megszerzésére. Egyfajta speciális apport készség kialakításáról
van szó, amit a repülő korong elkapásához kell hozzákötnünk. Ez
egy tapasztaltabb kutyás számára nem is volna olyan nehéz feladat.
Van azonban néhány alapvető hiba, amit célszerű elkerülnünk annak
érdekében, hogy ezt minél hamarabb, a lehető legmagasabb szintre
emeljük.
Ennek a néhány tanácsnak a betartása akkor a legegyszerűbb, ha
az edzéseket optimális lelki állapotban kezdjük el. Ez azt jelenti,
hogy soha ne vegyük elő a korongot akkor, amikor valami kizökkentett
a nyugalmunkból, haragosak, nyugtalanok, fáradtak vagyunk. Tehát:
mi is az a nyolc dolog, amit NE tegyünk korongedzés közben:
- Sóhajok,
nyöszörgések: sokan hajlamosak arra, hogy amikor a kutya nem tudja
elkapni a korongot, függetlenül attól miért is történt mindez
valamiféle nemtetszést jelző hangot ad ki, valami „jajj” vagy
„áááá” felkiáltással. Ezek a kutyában azt a képzetet keltik, hogy
amit épp csinált - vagyis hogy üldözte a korongot – az éppenséggel
nem kívánt magatartás. Mivel a gyakorlás legelején a dobó ember
kevésbé képzett, így a kutya nem minden dobást tud elkapni a dobás
pontatlanságából adódóan. Ilyenkor nem szabad semmiképp hangot
adni csalódottságunknak, hiszen a kutya igyekezett a feladat végrehajtására.
Minden esetben lelkesítenünk kell, ahelyett, hogy egy-egy nemtetszéssel
elvennénk a kutya bizalmát attól, hogy az elhajított frisbee kergetése
jó dolog.
- Feszültségek: Amennyiben idegesek, ingerültek vagyunk, attól
automatikusan megfeszül a testünk is, görcsösekké válnak az egyébként
laza mozdulatok is. Ez a feszültség rólunk a kutyára is átrakódik,
mivel társunk tökéletesen figyeli mozdulatainkat, és átveszi általános
hangulatunkat. Ezek a testi/lelki feszültségek szintén elbátortalanítják
a kutyát.
- Színlelt lelkesedés: Teljesen felesleges színlelni a lelkesedést!
A kutya minden pillanatban tisztában van vele, hogy ez hamis,
erőltetett hozzáállás. Amennyiben ez egy mesterkélten előadott
szenvedély, akkor görcsös mozdulatokban kijönnek a feszültségek,
a kutya számára egyértelművé teszi, hogy nem vagyunk őszintén
felszabadultak. Ez gátlásokat ébreszt benne, ezzel elveszi a kedvét
az örömteli játéktól, amit a korong elkapása jelentene számára.
Csak olyankor játszunk a koronggal, ha ez valóban örömöt okoz
számunkra.
- A beszéd hangszíne: Őszinteségre van szükség a szavaidban. Ne
mondj dicsérő szavakat helytelen viselkedésre, vagy hibás elkapásokra.
Amennyiben a kutya nem volt sikeres, és te azt mondod bíztatólag,
hogy „okos” vagy „ügyes kutya”, olyankor a hangsúlyod önkéntelenül
mutatja a kutya felé, hogy valami nem stimmelt. Ezzel a dícsérő
szó, és annak elmarasztaló hangsúlya összekeverik a kutyát, tehát
elbizonytalanodik. Ez hátráltatja a következetes tanulásban.
- A csalódottság: a csalódottság hatalmas elkedvetlenítő tényező
az ember és a kutya számára egyaránt. Figyelj arra, hogy az edzések
alatt megfelelő sikerélmény érhesse a kutyát a koronggal kapcsolatban.
Amennyiben nem tudja elkapni a korongot egy feladat tanulása során,
akkor inkább lépj vissza egy szintet, és mindenképp úgy fejezzétek
be az edzést, hogy a kutya sikeresen megoldjon egy akár könnyebb
feladatot. Ez neked is, és a kutyának is nagyon fontos!
- Türelmetlenség: az ember türelmetlensége nagy nyomást gyakorol
a kutyára, ezzel elveszi a kedvét attól, hogy egy láthatóan lehetetlen
feladatot megoldjon. A türelmetlenség, a túl gyors előrehaladás
késztetése gyakran téves megoldásokra sarkallja a kutyát, ezzel
eltereli a figyelmét a valódi feladat megoldásától. Amitől persze
az ember feszültté válik, és máris kész a baj.
- Összezavarás: az átláthatóság fontos a tanulási folyamat során.
Ha a kutyát összezavarjuk egy felesleges mozdulattal, vagy túl
összetett feladat hirtelen gyakorlásával, akkor ez komoly stresszhelyzetet
teremt a kutya számára. Minden feladatot apró lépésekben tanítsunk
meg, hogy a kutya minden helyzetben tudhassaazt, hogy pontosan
mit várunk el tőle.
- Unalom: mint dobók gyakran túlzásba visszük egy feladat ismételgetését.
Különösen fontos ez a korong sportban, mert itt valójában JÁTSZANUNK
kell a kutyával, és ezt a játékot kell óvatosan olyan irányba
terelnünk, amikor egy előre meghatározott gyakorlattá válik, amit
be szeretnénk mutatni. A kutya játék közben minél változatosabb
módon szeretné megszerezni a korongot, számára ennek elfogása
a lényeg. A játék célja tulajdonképpen a valós életben a zsákmány
megszerzése mindenféle körülmények közepette. Amennyiben túlzottan
monotón feladat gyakorlása, ez elveszi a kedvét, mert ez a feladat
számára már begyakorlott helyzet, tehát: unalmassá válik.
A fent említett nyolc
dolog nem független egymástól. Gyakran egymásba kapcsolódik, egymásból
következnek. Igyekezzünk elkerülni a hasonló helyzetek kialakulását,
mert ezek az alapvető hibák nagyon könnyen elvehetik a kutya kedvét
a korongozástól, ami egyébként a kutya és a gazdi számára is egy
nagyszerű közös időtöltés!
Seftsik Péter
2007. október 9.
|
